Marosvásárhelyen tiltakozó menetet tartottak, így tiltakozva azon döntés ellen, hogy az orvosi egyetemen 13 magyar professzort nyugdíjba küldenek. /Gáspár Sándor: Tiltakozó menet Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./
1991. június 8.
Radu Ceontea szenátor, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke fenntartja álláspontját, hogy az RMDSZ-t nem tartja legálisnak. Ez a párt stagnálásnak van ítélve, mondta, az Erdélyi Naplónak nyilatkozva. A vatrások kezdettől fogva hangoztatták, hogy az RNEP a Vatra Romaneasca politikai karja. Túlságosan gőgös az RMDSZ, az egyszerű magyarok majd megértik, hogy megtévesztették őket. A pártelnök nem lát érintkezési pontokat az RMDSZ és az erdélyi román nemzeti szervezetek között. Ceontea szerint egy párt, amely más nyelvet használ, mint az állam nyelve, más nemzet érdekeit szolgálja. A "magyarok a román nemzet részét képezik." Nem lehet nyelvi szeparatizmus a politikában., hangsúlyozta, szerinte a magyarok román nyelvű pártokban tevékenykedjenek. /Gáspár Sándor: "Magyar is kell a Vatrába". Beszélgetés Radu Ceontea szenátorral, a Román Nemzeti Egységpárt országos elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1991. október 24.
A napokban leváltották Gáspár Sándort, a marosvásárhelyi területi rádióstúdió igazgatóját. Az értesítés mindössze egy telexüzenet volt: holnaptól az új igazgató Seban Melinte. A magyar és a német nyelvű adást átutalták az új igazgató hatáskörébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1993. február 21.
Marosvásárhelyen febr. 21-én tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete /RMÚE/. Eddig keveset tett ez az egyesület a mintegy ötven kiadvány 250-300 újságírója ügyében. Nincs pontos tagnyilvántartásuk sem. Elfogadták a módosított alapszabályzatot, az RMÚE székhelyét Csíkszeredából Marosvásárhelyre teszik át. Az RMÚE a magyar újságírók szakmai-alkotói és sajátos érdekvédelmi szervezete, szervezi az újságírók továbbképzését, magyar nyelvű szakmai tájékoztató közlöny megjelentetését határozták el. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Kántor Lajos, ügyvezető elnök: Gáspár Sándor /Marosvásárhely, rádióstúdió/, alelnökök: Ágoston Hugó /Bukarest és szórvány/, Makkai János /Közép-Erdély/, Hecser Zoltán /Székelyföld/, Stanik István /Partium/, Boros Zoltán /audiovizuális médiumok/. /Bögözi Attila: Lenni vagy nem lenni. Újságíró-közgyűlés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23, Népújság (Marosvásárhely), febr. 23., Média (Nagyvárad), márc. 4./
1994. január 15.
Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöki kifejtette, hogy a Kisebbségi Tanácsot a kormány hozta létre, vezetője a kormány főtitkára, ez csak látszatintézmény. Ehelyett – vagy ennek ellensúlyozására - létre kellene hozni a Kisebbségek Civil Tanácsát, amelyben a kisebbség és többség képviselői megvitathatnák a legfontosabb kérdéseket. Ezt a tanácsot civil kezdeményezéssel kellene megalakítani. A hatalom biztosan nem nézné jó szemmel, mint ahogy az Interetnikai Párbeszéd Egyesületet vagy a marosvásárhelyi Pro Europa Ligát sem nézi jó szemmel. /Gáspár Sándor. Erdélyi Tanács - civil kezdeményezésre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
1994. március 30.
A MÚRE-nak /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ 280 tagja van, ismertette tevékenységüket Gáspár Sándor ügyvezető elnök, minden romániai magyar szerkesztőséggel kapcsolatban vannak. Tagjai között vannak a rendszeresen közlő, de nem a sajtóban dolgozók is. Szükség lenne arra, hogy minden jelentős központban működjön sajtóklub, Kolozsváron hamarosan megnyílik az első. Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1993-ban megalakult a magyar újságírószak, jelenleg 13 hallgatója van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., márc. 30./
1994. július 8.
Romániai magyar újságírótábor nyílt Árkoson, magyarországi vendégek is érkeztek. A megnyitó előadásokat Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ elnöke és Gáspár Sándor ügyvezető elnök tartották. A lapok főszerkesztői megjelentek a táborban. Román-magyar párbeszédre is sor került. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
1995. február 18.
Febr. 18-án tartotta közgyűlését Marosvásárhelyen a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, egyben a MÚRE elnöke tartott beszámolót az előző, 1993-as közgyűlés óta eltelt időről. Az 1994-es nívódíjat Sylvester Lajos /Háromszék/ és Halász Anna /Bukaresti Rádió/ kapta. Posztumusz elismerés illette Bálint András /Hargita Népe/ több évtizedes munkáját. Különdíjat kapott Ferenczes István Székely apokalipszis, illetve Benkő Levente Szárazajta riportsorozata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./ Az egyesületnek 381 tagja van, anyagi gondok jelentkeznek, a fizetés alacsony. A Babes-Bolyai Egyetemen 1993-ban indult az újságíró szak, jelenleg 25 hallgatójuk van, 1994-ben pedig Nagyváradon nyitotta meg kapuit az Ady Endre Sajtókollégium, ahol 35 fiatal tanul. A MÚRE megszavazta egy újságíró szakszervezet létesítését. Tisztújítás történt, újraválasztották Kántor Lajost elnöknek, Gáspár Sándort ügyvezető elnöknek. Megválasztották az igazgatótanácsot, ezen belül a területi alelnököket is. /MTI, Temesvári Rádió, febr. 20./
1996. március 4.
Kolozsváron a Spectator Sajtóházban tartott sajtóértekezletet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Kántor Lajos elnök és Gáspár Sándor ügyvezető elnök számoltak be a szervezet eddigi tevékenységéről, Cseke Péter egyetemi tanár az újságíróképzés jelenlegi helyzetéről és gondjairól tájékoztatott. Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ és a magyar sajtó kapcsolatáról beszélt. Az anyagi gondokkal küszködő magyar sajtót a Magyarországról kapott támogatás elosztása érdekelte. Az Illyés Alapítványtól kapott támogatás az erdélyi alkuratórium elosztása után, a MÚRE által kijelölt sajtószaktestület elbírálása nyomán kerül a sajtóhoz. A Nemzeti Kisebbségi Tanács által a román parlamenti költségvetésből kapott összegek viszont egyrészt az érdekvédelmi szervezet költségeit fedezik, másrészt pedig a szervezet saját sajtójának, a Szövetségnek, az RMDSZ-közlönynek és -tájékoztatónak, dokumentumoknak, a Romániai Magyar Szóban megjelenő Törvénytárnak és a saját lapnak tekintett Nagykároly és vidékének kiadására szolgál. A MÚRE szociális alapot kíván létrehozni, amelyből támogatást nyújthat tagjainak. /Szabó Piroska: Sajtógondokról tájékoztatott a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
1996. április 28.
Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./
1996. október 26.
Okt. 25-én Budapesten megkezdődött a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ háromnapos tisztújító közgyűlése. Sütő András, az MVSZ tiszteletbeli elnöke beszédében feltette a kérdést: "Mihez igazodik az a nemzetstratégiai törekvés, amelynek váratlan fordulataiban a határon túli magyarság számára elfogadhatatlan alapszerződések születtek. Olyan kompromisszumok, amelyekben elemi nemzetiségi jogokat tagadó kormányok dicsőültek meg, és mondhatják el maguktól: etnicista, nemzetállami koncepciójukból jottányit sem kellett feladniuk." Sütő András az MVSZ legdrámaibb feladatának a határon túli magyarság "létveszélyének" elhárítását tartotta. Sütő András bejelentette, hogy lemond tisztségéről. Csoóri Sándor arról beszélt, hogy a magyar történelmi emlékezet sok mindentől megfeledkezik, ez pedig annak a veszélyét hordozza magában, hogy a nemzet nem érti meg jelenét, később pedig majd elveszti múltját. Magyarországon ma zűrzavar van, széthúzás, korrupciós botrányok látnak napvilágot, kulturált hazaárulás folyik. Annak érdekében, hogy vége legyen ennek a mélypontnak, szükség van egy olyan szervezetre, amely nem a politikai hatalom részese.- Csoóri Sándor az alapszerződésekről megállapította, hogy tartós békét csak egyenlő felek köthetnek. Az ülés szünetében Tabajdi Csaba politikai államtitkárnak a Magyar Hírlap okt. 25-i számában megjelent nyilatkozatára reagálva félreértésnek tartotta, hogy a MVSZ meg akarja osztani az RMDSZ-t. Tabajdi Csaba azon állítására, miszerint az MVSZ nem a világban szétszórtan élő magyarok szövetsége, hanem csak a konzervatív eszmék képviselőit tömöríti soraiba, Csoóri Sándor kijelentette: az lenne jó, ha Tabajdi Csaba itt lenne, és kifejtené, mire gondol. - Az MVSZ erdélyi küldöttei nyilatkozatot adtak ki, reagálva Tabajdi Csaba említett interjújára: ebben "olyan megtévesztő kijelentéseket tett, melyek minden alapot nélkül megkísérlik szembeállítani egymással" az MVSZ-t és az RMDSZ-t, ezt visszautasítják. Állításuk alátámasztását szolgálja az, hogy szinte valamennyien egyszerre tagjai az RMDSZ-nek és az MVSZ-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ Alapszabályba foglalták, hogy "az MVSZ legfőbb feladata a magyar nemzet integrációjának megteremtése az önrendelkezés elve alapján". Lényeges két új testület, a Világszövetség Védnökeinek Tanácsa és a Stratégiai Bizottság létrehozása. Sütő Andrást, Tőkés Lászlót és Teller Edét jelölték a Tanácsba, olvasható Gáspár Sándor beszámolójában. /Brassói Lapok (Brassó), nov. 1./
1997. február 6.
Olyan hírek érkeztek a szerkesztőségbe, írta a nyers hangjáról ismert Európai Időben a főszerkesztő, hogy Stanik István, az Ady Endre Sajtókollégium volt igazgatója ellen kivizsgálás folyik 40 ezer dolláros sikkasztás ügyében. Stanik István a mindenkori sajtótámogatásokat odaítélő kuratóriumnak is tagja, tette hozzá Horváth Alpár főszerkesztő, majd kemény vádakat fogalmazott meg: a magyarság megsegítésére érkező pénzek ilyen-olyan zsebekben elsüllyedt. Hiába fordult az Európai Idő támogatásért a MÚRE-hoz /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/, nem kapott. Horváth Alpár Kántor Lajost is támadta. Lapja nevében követeli, hogy a MÚRE vezetősége, a Spectator Alapítvány hozza nyilvánosságra az előző években támogatott kapok névsorát, a kuratóriumok tagjainak névsorát, a támogatások összegét, Markó Béla nevezzen ki egy független bizottságot, amely kivizsgálja a sajtótámogatások ügyét. Követeli továbbá Stanik István felmentését, a jelenlegi MÚRE-vezetés felmentését, Kántor Lajossal és Gáspár Sándorral az élen, mert nem elveszerűséggel vezették az ügyeket. Megkérdezi Takács Csabát, mivel indokolja, hogy a közpénzekre alapozott magyar napilap vezetését arra akarja bízni, aki Soros-pénzekkel valló ellátottsága ellenére már jeleskedett egy-két lap tönkretételében. Netán működik az Erdélyi Magyar Szabadkőmíves Nagypáholy és inasait bármilyen körülmények között megóvja a nagymester? /Horváth Alpár: Romániai magyar sors panamai vagy sziciliai módra? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 8-21./ A lapban körkérdést tesznek fel Stanik István állítólagos sikkasztására vonatkozóan. A megkérdezettek nem tudnak a sikkasztásról. Arra a kérdésre, hogy taníthat-e felsőoktatási intézményben az, akinek nincs ilyen végzettsége, mint Staniknak például, Kántor Lajos azt válaszolta, hogy sajtógyakorlat vezetésében nem a diploma a meghatározó. - Végül a hetilap az olvasókhoz fordult: bárki bármilyen visszaélésről tud, esetleg RMDSZ-vezetőkkel kapcsolatban, beleértve a megfélemlítéseket, írja meg az Európai Időnek. /"Ingyenes győzelem". = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 8-21./
1997. február 28.
Febr. 28. és márc. 2-a között Csíkszeredában tartott tisztújító közgyűlést a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/. A tanácskozáson felszólalt Markó Béla szövetségi elnök, a Látó főszerkesztője is. Markó Béla a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyáról, a sajtónak a civiltársadalom építésében, a demokrácia megerősítésében játszott szerepéről beszélt. Kántor Lajos elnök kritikus hangú beszámolóban elemezte a romániai magyar sajtó helyzetét, bírálta az Orient Expressz és az Erdélyi Napló hasábjain 1995-ben megjelent támadásokat a MÚRE ellen, továbbá a Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos véleménye miatti támadásokat, valamint a sepsiszentgyörgyi Európai Időben megjelenő írásokat. Kántor Lajos elégedetlen azért is, mert "az alpáriságot, a dilettantizmust az elmúlt két évben sem sikerült visszaszorítani". A MÚRE elnöke bejelentette, hogy leköszön tisztségéből, egyúttal méltatta a MÚRE kitüntetettjeit, Lászlóffy Aladárt, Andrei Corneát, Muzsnay Magdát /kolozsvári rádió/, Szabó Csabát /Szabadság/, Tófalvi Zoltánt, Gúzs Imrét, Szatmári Lászlót, Bajza Györgyöt és Vincze Gyulát. Boros Zoltán, a román televízió bukaresti magyar adásának vezetője felvetette, hogy a rádió közszolgálati magyar nyelvű adásokat az egész országban egy hullámhosszon kellene sugározni, így a magyar hallgató egyetlen összefüggő, nagy területre szétszórt, több stúdió által készített műsorfolyamot hallgathatna. Bejelentette, hogy az RTV első csatornáján eddig sugárzott hétfői másfél órás magyar nyelvű adás kétórás lesz, bár 17 órakor megszakítja egy román nyelvű híradó. Boross Zoltán állást foglalt a helyi stúdiókra épülő, országhatárokon átívelő magyar televíziózás mellett. A közgyűlés Ágoston Hugót, a bukaresti A Hét c. hetilap 53 éves főszerkesztő-helyettesét választotta a MÚRE elnökévé. Ügyvezető elnökké Gáspár Sándort, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőjét, az egyesület eddigi főtitkárát választották meg. Kántor Lajos bejelentette, hogy nemcsak lemond elnöki tisztségéről, de a szervezetből is kilép, mert nem látja biztosítottnak a továbbiakban a MÚRE eredményes tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A Szabadság megkérte Kántor Lajost, indokolja meg döntését. Kántor elmondta, hogy tiltakozása Gáspár Sándor újraválasztása ellen szól, akit alkalmatlannak tart erre a tisztségre erőszakossága, vezetői módszerei miatt, nevéhez önérdekű ügyeskedések, "kis piszkos ügyek" fűződnek. Arra a kérdésre, hogy MÚRE-elnökként miért nem lépett fel Gáspár Sándor visszaélései ellen, Kántor elmondta: többször szóvá tette kifogásait, de határozottabban kellett volna fellépnie. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Gáspár Sándor erre márc. 4-én válaszolt: Értetlenül fogadta Kántor Lajos nyilatkozatát, hiszen az utóbbi két évben nem adott hangot kifogásának, sőt, a közgyűlésen előterjesztett jelentésében sem esett szó erről. "Kántor Lajos nyilatkozata önmagát minősíti." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
1997. március 3.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete márc. 5-én közzétett nyilatkozatban foglalt állást a Romania Mare c. hetilapban február 28-án napvilágot látott újabb soviniszta uszítás ellen. Ez évben immár másodszor jelenik meg cikk a lapban "Petőfi Művelődési Társaság" hamis aláírással "a zsidók inváziójáról", "a Rádió magyar szerkesztőségében történt zsidó hatalomátvételről". - "Ismételt aljas kísérlet, mosdatlan erkölcsű lázítás ez, amelynek célja az antiszemitizmus és idegengyűlölet szítása a románok és magyarok körében. Az európai integráció küszöbén, amivel az ilyen nézetek összeférhetetlenek, tiltakozásunkat fejezzük ki, és ? okirat-hamisításért, rágalmazásért meg sovén-nacionalista propaganda bűncselekményéért ? törvény elé idézzük a Romania Mare szerkesztőségét" ? hangzik az Ágoston Hugó elnök és Gáspár Sándor ügyvezető elnök kézjegyével ellátott MÚRE-nyilatkozat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
1997. április 5.
Ágoston Hugó, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ elnöke nyílt levéllel fordult Kántor Lajoshoz, a MÚRE volt elnökéhez, arra kérve, változtassa meg döntését, hogy kilép az egyesületből. Ágoston Hugó kiállt Gáspár Sándor mellett, akit Kántor alkalmatlannak talált arra, hogy a MÚRE ügyveztő elnöke legyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
1998. szeptember 14.
Sajtó és turizmus címmel nemrég háromnapos konferenciát tartottak Nagybányán házi és külföldi újságírók és idegenforgalmi szakemberek. A jelenlegi helyzetet illusztrálta a helyi Hotel Sport szolgáltatása: repedések a falakon, ágynemű nincs az ágyon, nincs törülköző, az ajtón nincs kilincs, de meleg vízre is hiába várnak. Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ ügyvezető elnöke nyitotta meg a konferenciát Boros Zoltán, a Román Televízió magyar nyelvű adásának főszerkesztője a sugárzott sajtó szerepéről tartott előadást. Ajtay Ferenc, a 2600 példányban megjelenő Erdélyi Gyopár főszerkesztője lapjáról beszélt: a munkatársak társadalmi munkában készítik az egyes számokat, megjelenése egyre bizonytalanabb. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./
1999. március 29.
Márc. 27-28-án Szovátán tartotta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületek (MÚRE) tisztújító közgyűlését. A kétnapos tanácskozáson áttekintették a romániai magyar sajtó helyzetét, módosították a mintegy 500 romániai magyar újságírót tömörítő MÚRE alapszabályzatát, és megválasztották a testület új vezetőit. Az egyesület új elnöke: Csép Sándor, az RTV kolozsvári magyar adás főszerkesztője /Az eddigi elnök Ágoston Hugó volt/. - A közgyűlés alkalmával átadták a MÚRE 1998-as díjait. Életműdíjat kapott Szőcs István neves kolozsvári író, újságíró, akinek az idén munkássága elismeréséül Aranytollat adományozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is. /Csép Sándor a MÚRE új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./ Ügyvezető elnök a marosvásárhelyi Gáspár Sándor maradt, az írott sajtóért felelős alelnöknek a nagyváradi Szilágyi Aladárt választották. Az elektronikus média bizottságát is vezető alelnök Boros Zoltán lett. A további négy állandó szakbizottság közül a médiapolitika "tárcája" ismét Magyari Tivadaré. A tisztújítás folytatásaként megválasztották a MÚRE területi megbízottjait: a Kolozs megyei felelős Makkay József lett. /MÚRE-közgyűlés Szovátafürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
1999. április 22.
1997-ben a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ kezdeményezte az újságírók alkotótáborát. A cél volt: Erdély újrafelfedezése. Az akkori táborozás résztvevői megalakították a Héthatár-kerülők Társaságát, akik Kőhalom szórványvidékét járták be. Ezekből a riportokból készült az Erdély felfedezése sorozat első kötete Kóborlás és helytállás címen, a MÚRE és a Brassói Lapok közös kiadásában. A tavalyi, második alkotótábor színhelye a Bekecsalja volt. Ennek eredménye a Bekecs alatt Nyárád tere /Impress, MÚRE, Marosvásárhely, 1999, Erdély felfedezése 2./ című könyv. Nyárádmagyaróson a két felelős kiadó, Makkai János és Gáspár Sándor mutatta be a kötetet. /Adamovits Sándor: Könyvbemutató a világ végén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
1999. szeptember 13.
Szept. 10-én a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete rendezvényét, mintegy félszáz újságíró jelenlétében. A műfajelmélet kérdéskörét járták végig. Benkő Levente, a MÚRE területi megbízottja köszöntötte a kollégákat. Gáspár Sándor, a szervezet ügyvezető elnöke tartott vitaindítót Műfajok az idő szorításában címmel. /Wagner István: Sajtótábor Árkoson. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Szó esett a hírügynökségek, a rádió és televízió, az írott sajtó és az internetes újságírás jelenlegi helyzetéről, lehetőségeiről, a technika előnyeiről és csapdáiról, stílusról és stílustalanságról. A beszélgetések zöme a Szentkereszthy-kastély halastaván ringatózó tutajon zajlott, így a résztvevők - szerényen - a médiahajó mintájára médiatutajnak nevezték. A műfajról, stílusról folyó vita mellett szó esett a Határon Túli Magyarok Hivatala információs kínálatáról és szükségletéről /előadó dr. Bátai Tibor/, illetve a résztvevők tudomást szerezhettek az Illyés Közalapítvány képviselőitől /dr. Veress László és Tibád Zoltán/ az új pályázatokról. /Médiatutaj Árkoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./
2000. március 27.
A tíz éve Marosvásárhelyen történtekről Karácsony Zsigmond, a marosvásárhelyi Népújság fotóriportere megdöbbentő képsorokat mutatott be a Bernády-ház kiállítótermében Egy pogromkísérlet kórképe. Marosvásárhely, 1990. március címmel. A rendezvénysorozat, amelynek része volt a kiállítás megnyitója is, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által szervezett Sajtó az első vonalban címet viselte. A MÚRE-rendezvény nyitányaként Gáspár Sándor, az egyesület ügyvezető elnöke Távolságtartás és azonosulás címmel tartotta vitaindítóját, feltéve benne a kérdést, hogy hol a határ a közösségi azonosulás és a tisztázás között. Az esten Schnedarek Ervin eddig be nem mutatott képsorokat vetített a véres eseményekről. /Sarány István: Az első vonalban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./ A Sajtó az első vonalban című MÚRE-szemináriumon Mózes Edith kiemelte, hogy 1990 márciusában a helyi magyar sajtó a helyén volt, teljesítette kötelességét. Ideje lenne szakszerűen elemezni, hogy az egyes kiadványoknak milyen szerepe volt az események előkészítésében, lebonyolításában. Cs. Bíró Attila, az ELTE tanára, a Magyar Távirati Iroda vezetőségi tagja kifejtette, hogy az anyaországban a sajtó szabad. Márványi Péter, a Kossuth Rádió Erdélybe kiküldött munkatársa pedig azt állította, hogy Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság. Bemutatták Simon Judit nagyváradi újságíró, a Krónika munkatársának könyvét, címe: Városkép románokkal és magyarokkal. A könyv objektivitását, higgadtságát méltatták. Az események óta most először került olyan kötet az olvasó elé, amelyben mind a magyar, mind a román résztvevők megszólalnak. A Nyílt Társadalom támogatásával kiadott könyv román változata hamarosan szintén megjelenik. /Sajtó az első vonalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2000. április 12.
Ápr. 12-13-án Magyarság a médiában - Magyar médiastratégia címmel tartja Budapesten második szaktanácskozását a Magyarország 2000 konferenciasorozat. A szervezők a Határon Túli magyarok Hivatala és az Országos Rádió és Televízió Testület. A rendezvényre több mint száz magyarországi és külhoni (kárpát-medencei, nyugati) magyar médiaszakember vesz részt. A szaktanácskozást Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitja meg, vitaindító előadást tart Borókai Gábor kormányszóvivő, Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. - Tallózás a konferencia témáiból: Nemzet és média - Helyi és körzeti (közösségi) regionális rádiózás és televíziózás a tengeren túl és a Kárpát-medencében - Műsorpolitika, figyelemmel a határon túli magyarság szükségleteire, igényeire - A határon túli magyar médiaműhelyek integrálódásának lehetőségei - Új médiatechnikák - Kitekintés - Magyar rádió- és tévéadások külföldre stb. Előadást tartanak a legfontosabb, médiával foglalkozó intézmények képviselői (Országos Rádió és Televízió testület, MTV, Magyar Rádió, Duna TV, Antenna Hungária, Nemzetközi Hírközlés és Informatikai Tanács). A külhoni magyarság médiaszakemberei 16 országból (Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Franciaország, Izrael, Jugoszlávia, Kanada, Kárpátalja, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország, Románia, Svédország, Szlovákia, Uruguay, Vatikán) érkeznek. Első ízben megvitatásra a határon túli magyar nyelvű elektronikus média működése nemzetstratégiai szempontból. A szervezők szándéka, hogy a magyarországi és a határon túli magyar médiaműhelyek hatékonyabb együttműködése révén intézményesüljön a szakmai tapasztalatcsere. A szaktanácskozás előadásaiból kötetet szándékoznak készíteni. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarság a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12.Magyarság a médiában - magyar médiastratégia elnevezéssel kétnapos konferenciát tartottak Budapesten, az Agro Szállodában. A rendezők mintegy 100 szakembert hívtak meg a határon túli magyar elektronikus sajtó működését nemzetstratégiai szempontból vizsgáló megbeszélésre. Romániából több vendég is érkezett az eseményre, mint például Boros Zoltán, a Román TV magyar adásának főszerkesztője, Csép Sándor és Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, illetve ügyvezető elnöke, Baranyi László, a temesvári rádió munkatársa. Szabó Tibor, a HTMH elnöke megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a nemzeti hírszolgáltatásnak eddig nem alakult ki az a formája, amely egységbe tudná kovácsolni a magyarságot. A Kárpát-medencei hírszolgáltatásnak a nemzet integritását kell szolgálnia. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára vitaindítójában hangsúlyozta: a nemzeti nyelv megőrzése igazán fontossá az információs társadalom küszöbén válik. Szenes Andrea, a Magyar Televízió alelnöke szükségesnek tartotta olyan műsorok készítését, amelyeket a környező országokban egy időben, de más nyelven sugározhatnának. Boros Zoltán azt kifogásolta, hogy a magyarországi média még mindig bizalmatlan a romániai magyar újságírókkal, televíziós műhelyekkel szemben. Szerinte a magyar közszolgálati tévéknek támogatniuk kellene a határon túli magyar műhelyeket. Szorgalmazta, hogy az előre elkészített műsorok mellett készüljenek körkapcsolásos adások a határon túli stúdiók közreműködésével. Boros úgy vélte, hogy nemzeti médiafejlesztési alapot kellene létrehozni a közös staratégia hatékonyabb érvényesítésére. /Hatékonyabb Kárpát-mendecei hírszolgáltatást. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./
2000. április 28.
Keszthelyi Gyula kiállt Patrubány Miklós mellett, aki ellen a támadást a sajtóban a kolozsvári Szabadság kezdte: a teret átengedte a szorgos irodalmárnak, Kántor Lajosnak, aki támadást intézett Patrubány ellen. Patrubány válaszolt a rágalmakra, cikkét közölte is a kolozsvári lap. Úgy nézett ki, az ügyet lezárták, de Kántor Lajos öt év után újra felmelegítette a rágalmazást. Kántor diverziója sikerült, ezrek olvashattál nyomtatásban az ötéves rágalom friss kiadását. Keszthelyi megjegyezte, hogy mindazok, akik a legkövetkezetesebben ragaszkodtak ahhoz, hogy a Temesvári Kiáltvány 8. pontja szellemében minden politikai szerepre vágyó személy számoljon el a múltjával, ma már szinte teljesen eltűntek az erdélyi magyar közéletnek RMDSZ által ellenőrzött szeletéből. Patrubány egyike ezeknek. S az átvilágítást nem most kérte, hanem évekkel ezelőtt, amikor az RMDSZ elnökségi tagja volt. Keszthelyi hangoztatta: Ha van legitim magyar politikus Erdélyben, akkor Tőkés László mellett, Patrubány is az. Közéleti szerepvállalását nem 1990 tavaszán kezdte, hanem a 70-es években műegyetemi hallgatóként, aki Gáspár Sándor diákrádiójából Visszhang néven olyan fórumot hozott létre, amilyen még a napjainkban csak jó oldalairól emlegetett Bolyai Egyetem idején se létezett. Keszthelyi emlékeztetett, hogy a Lajtán innen (legalább is a Dnyeszterig terjedő területen) Patrubány hozta létre az első személyi számítógépet (le is gyártottak belőle több ezer darabot). A mikroprocesszorokról írt könyvéhez pedig a kontinensen elsőként mellékelt floppyt. /(Keszthelyi Gyula, Budapest): Az RMSZ-t átejtették. Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2000. április 28.
A közelmúltban zajlott le Médiastratégia a Kárpát-medencében címmel a Magyarország - 2000 rendezvénye Budapesten, egyik szervezője az Országos Rádió és Televízió Tanács volt, melyen több romániai magyar tévé- és rádióriporter, újságíró, politológus, szociológus is részt vett. A találkozó eszmeiségéről, lehetséges következményeiről mondta el véleményét Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke és Gáspár Sándor, a MÚRE ügyvezető elnöke. Az ilyen konferenciák legnagyobb haszna nyilvánvalóan az együttlét, hogy a kárpát-medencei magyar újságírók jobban megismerjék egymást. Mindenki beszámolt a saját területéről, gondjairól. Csép Sándor kifejtette, hogy 1989 megtört bukaresti televízió egyeduralma, és létrejöttek a területi tévéstúdiók. A mostani konferencián Csép Sándor felvetette, hogy a szétszórt adókat integrálni kellene, jó lenne egy egész napos magyar tévé- és rádióműsor. A médiatalálkozónak lesz folytatása, májusban megint összejönnek. Voltak korábban is hasonló jellegű találkozók, melyeket a HTMH, a Magyar Televízió, vagy más szerv szervezett, de ezek után eltelt egy csomó idő, s minden maradt a régiben. Gáspár Sándor szerint a konferenciának az adott rangot, hogy jelen voltak a kiemelkedő magyar politikusok, az egyik beszélgetést Németh Zsolt államtitkár vezette. Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Várhegyi Attila államtitkár is komoly előadást tartottak. Számukra fontos volt ez a találkozó. Az évtizede igényelt magyar nemzeti integráció a sajtó területén lényegében megvalósult. Németh Zsolt hiányolta, hogy még mindig nem jött létre egységes tájékoztatási rendszer a magyar nyelvterületen - a sajtóban. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok a hírforrások, de az eszközök nem mindenkinek egyformán állnak a rendelkezésére. Az forradalmi dolog volt, amikor a Duna TV megjelent, amely országos jelentőségű intézmény, de nemcsak az anyaországnak készít műsort, hanem a magyar nemzetnek. De ez most már kevés. Minden magyar intézménynek hasonló műsorpolitikát kell folytatnia. Ne csak magyar belpolitikai szempontból elemezzék a magyar történéseket, hanem összmagyar szempontból is, mert ezek az események például az erdélyieket is érintik. - A következő, a májusi szélesebb körű rendezvény lesz, a magyar művelődés integrációjával foglalkozik majd. Ennek a sajtó csak része. /Magyarország - 2000. Médiastratégia a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2000. május 22.
Máj. 22-én munkabizottsági üléseken folytatta munkálatait a Magyarok V. Világkongresszusa. A nemzetstratégia, az oktatás és nyilvánosság, a népesség és társadalmi összhang, az alkotmányossági fórum, a gazdaság, valamint a tájegység és környezetvédelem bizottságai gyakorlatilag átfogták a magyar nemzet problémáit. Az oktatás és nyilvánosság bizottságban a romániai magyarságot számos előadó képviselte, többek között Toró T. Tibor elnökségi tag, Gáspár Sándor, a MÚRE ügyvezető elnöke, Kötő József oktatásügyi államtitkár és mások. - Kövendy-Ékes Judit, az Országos Rádió és Televíziótársaság elnöke azt vizsgálta, milyen értékromboló hatása lehet a tömegtájékoztatásnak a családra nézve. Ríz Ádám, az Oktatási Minisztérium részéről a magyar kormányzat elkötelezettségéről szólt a határon túli magyar oktatást illetően, Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója, pedig a program anyagi vonzatáról szólt, ami idén már 1 milliárd 250 millió forintos támogatást jelent. /Makkay József : Kulcskérdés a magyarság jövőjében: a család. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2001. január 8.
Jan. 8-án az RMDSZ bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalában megbeszélést tartottak a szövetség vezetői és a Közszolgálati Rádió magyar nyelvű adásainak főszerkesztői. A találkozón részt vett Gáspárik Attila, az Audiovizuális Bizottság tagja, Boros Zoltán, a Román Közszolgálati Rádió vezetőtanácsának tagja, valamint Majtényi Ágnes, a Bukaresti Rádió kisebbségi adásainak főszerkesztője, Orbán Katalin a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztője, Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának, Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar adásának főszerkesztője, Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének titkára, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője és Vincze Lóránt, a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának munkatársa. A találkozón Markó Béla szövetségi elnök felvázolta az RMDSZ és a PDSR közt aláírt protokollba foglalt azon elvi megállapodásokat, melyek a közszolgálati rádió magyar nyelvű adásainak bővítésére, ezek összekapcsolására, illetve újabb területi stúdiók létrehozására vonatkoznak.. Döntés született arról, hogy rövid időn belül a rádiós szakemberek kidolgozzák közös elképzeléseiket egy egész Erdélyt átfedő, egész napos magyar nyelvű rádióadás kialakításáról. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./
2001. február 10.
Borbély Melinda személyében febr. 10-től magyar aligazgatója van a Marosvásárhelyi Rádiónak. Borbély Melinda eddig a magyar és német adás főszerkesztője volt. Gáspár Sándor jelenlegi MÚRE-elnök leváltása után, közel egy évtized elteltével, Borbély Melinda az intézmény első magyar nemzetiségű vezetője. Célja a mielőbbi műsorszerkezet-váltás. /Szucher Ervin: Új elképzelések. Magyar aligazgató a Rádiónál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./
2001. március 3.
A Magyar Távirati Iroda (MTI) műholdas hírszolgáltatására vonatkozó szerződést írtak alá március 1-jén Budapesten a Kárpát-medencei magyar lapok képviselői, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének vezetői a nemzeti hírügynökséggel. Ezt ellátták kézjegyükkel az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatalának reprezentánsai is. Az elmúlt évhez hasonlóan, az idén is tíz határon túli magyar szerkesztőség - köztük a Bihari Napló - részesül hírszolgáltatásban. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) budapesti székházában rendezett szerződés-aláírást sajtótájékoztató követte. Vas Éva, az MTI gazdasági elnökhelyettese kiemelte a határon túl élő magyarság hiteles tájékoztatásának fontosságát. Hozzáfűzte, hogy ezt az együttműködést a jövőben is folytatni kell. Bátai Tibor, a HTMH Dokumentáció, Sajtó és Tájékoztatási Főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy az MTI műholdas hírszolgáltatása jól beépült a Kárpát-medence meghatározó magyar lapjaiba, segíti a lapszerkesztők operatív, kiegyensúlyozott tájékozódását és az olvasók sokrétű tájékoztatását. 1997-ig a HTMH kötötte meg a hírszolgáltatási szerződést, amelyet a rendelkezésére álló sajtótámogatási alapból finanszírozott, 1995-től az Illyés Közalapítványnál megpályázott összeg terhére. 1997-ben felmerült a közvetlen szerződéskötés lehetősége a szerkesztőségek és az MTI között, így lehetővé vált az áruforgalmi adó megtakarítása. Először 1993-ban kötöttek hírszolgáltatási megállapodást öt újsággal, ma már tíz határon túli magyar lap veheti igénybe ezt. A Bihari Napló 1999 óta kapja az MTI híreit. Bátai Tibor elmondta: az MTI hírszolgáltatás jelentős hozadéka, hogy továbbra is egységes marad a magyar nyelv. A magyarországi közszolgálati elektronikus sajtó egy átfogó Kárpát-medencei magyar médiaháló kiépítésén dolgozik. Az idén 37 millió forintot szántak arra, hogy az MTI híreit felhasználhassák a határon túli magyar lapok. Gáspár Sándor, a MÚRE ügyvezető elnöke kifejtette: néhány héten belül megkezdi működését az erdélyi magyar hírügynökség, amely részese kíván lenni az alakuló egységes magyar médiahálónak. /Rais W. István: Ünnepélyes szerződéskötés Budapesten. Hírszolgáltatás Kárpát-medencei magyar lapoknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 3./
2001. május 26.
Kolozsváron volt egy magyar diákrádió, a Visszhang /heti egy órás adás/, ahol, többek között, Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány főszerkesztője meghatározó jellegű tevékenységet folytatott. A Visszhang a hetvenes évek elején alakult meg, az alapítók között volt Nagy Gyula, Gáspár Sándor és Patrubány Miklós. Zsigmond Emese volt az irodalmi és a nyelvművelő rovat felelőse. A múlt rendszerben kevesebb volt a szórakozóhely, önképző-, színjátszó, irodalmi, és tánckörök működtek. A matek, fizika, filológia, biológia karnak színjátszó köre, más karoknak tánccsoportja volt. Egy-egy csoport előadása az egész kolozsvári diákságot megmozgatta. Jó volt a kapcsolatuk a kolozsvári napilappal, amelyet akkoriban Keszthelyi Gyula vezetett, és külön oldalt biztosított a diákeseményeknek. A Visszhang intézmény volt, mert a rádióadásokon túl havonta egyszer híres személyiségeket hívtak meg, olykor magyarországiakat is. Évente gálaestet tartottak. A hetvenes évek végefelé alakult meg a Visszhang-kórus. Mindez már a múlté, már nincs Visszhang. /Márton Éva: Elnémult a Visszhang Beszélgetés Zsigmond Emesével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2002. május 27.
Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2004. március 29.
Korondon, a Firtos Közművelődési Egyesület és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által A Sóvidék és képzőművészei címmel életre hívott, kiállítással egybekötött minikonferenciát tartottak márc. 27-én. Tófalvi Zoltán és Szabó Zoltán a kazettás mennyezetek mesteréről, a 39 évesen gázmérgezésben meghalt Sükösd Ferencről beszélt. Németh Júlia nem lehetett jelen, ezért a szervezők felolvasták Benczédi Sándor életét és művészetét bemutató írását. Sándor Jánosról beszélt Irsai Zsolt, Bölöni Domokos a hányatott sorsú költő-festő, Páll Lajos eddigi életútját mutatta be. A két legismertebb kortárs szovátai képzőművészt, Bocskai Vince szobrászt és Kuti Dénes festőt Nagy Miklós Kund, illetve Gáspár Sándor méltatta. Bocskai jelenleg egy kolozsvári térre megrendelt, három méter magas Márton Áron-szobron dolgozik. Ambrus Lajos, a Firtos Közművelődési Egyesület elnöke bejelentette, az épülő korondi művelődési házban több termet is egy állandó, a sóvidéki képzőművészetet bemutató galériának szánnak. /Zilahi Imre: Sóvidéki lustra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./
